A Magyarországon dolgozó, harmadik országbeli állampolgárok gyakran szembesülnek
ugyanazokkal a kérdésekkel: mi történik, ha lejár a tartózkodási engedélyük, és mikor,
milyen feltételekkel válik lehetővé a hosszú távú letelepedés. Az alábbiakban két, a
gyakorlatban leggyakrabban felmerülő kérdésre adunk választ.
Lejár a munkavállalási célú tartózkodási engedélyem – mit tehetek?
Amennyiben továbbra is fennáll a munkáltató részéről a (tovább)foglalkoztatási szándék,
vagy az érintett új munkáltatóval létesítene munkaviszonyt, lehetőség van újabb
foglalkoztatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtására. Néhány fontos
szabály:
- új engedély maximum 2 éves időtartamra kérhető, amely további 1 évvel, összesen 3
évig hosszabbítható; - a kérelmet a lejáratot megelőző 40 és 90 nap közötti időszakban kell benyújtani – a
pontos határidőről mindig érdemes az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF)
ügyfélszolgálatán tájékozódni; - más jogcímen – például családi együttélés vagy nemzeti tartózkodási kártya alapján –
főszabály szerint nem kérhető engedély Magyarországról, ez alól egyedi kivételek
léteznek (pl. vendég-önfoglalkoztatás); - ha a foglalkoztató, a munkakör vagy a munkavégzés helye változik, hosszabbítás
iránti kérelem nyújtható be, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor érvényes
munkaerő-igény áll fenn; - a meglévő engedély csak akkor hosszabbítható, ha a kérelmező a benyújtáskor érvényes
foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az engedély birtokában
bármely 180 napos időszakban legalább 90 napot Magyarországon tartózkodott; - a kérelemhez kötelező nyilatkozat szükséges a Schengeni térség elhagyásáról.
Hat éve jogszerűen Magyarországon tartózkodom – milyen letelepedési lehetőségeim vannak?
Jogszerű magyarországi tartózkodás és érvényes tartózkodási engedély birtokában
kérelmezhető az EU tartózkodási kártya (a korábbi letelepedési engedély utódja), amelynek
érvényessége maximum 10 év, és kérelemre újabb 10 évvel meghosszabbítható.
EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a kérelem
benyújtását megelőzően legalább 5 éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarországon
tartózkodott, vagy EU Kék Kártyával rendelkezik és a kérelmet közvetlenül megelőzően
annak birtokában legalább 2 évig jogszerűen, megszakítás nélkül itt tartózkodott, feltéve
hogy összesen legalább 5 évig EU Kék Kártyával, kutatási vagy tanulmányi célú
tartózkodási engedéllyel jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió
tagállamainak területén élt.
A fenti feltételek teljesülése esetén az engedély megadásának további feltétele, hogy a
kérelmező lakhatása Magyarországon biztosított legyen (bejelentett szálláshely:
folyamatos bérleti jogviszony vagy saját tulajdonú ingatlan – ezt a hatóság gyakran
helyszíni ellenőrzéssel is vizsgálja), megélhetése biztosított legyen, és az
egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősüljön, vagy azok költségeit
biztosítani tudja. Emellett egyik kizáró ok sem állhat fenn – így például a letelepedés
nem veszélyeztetheti Magyarország köz- vagy nemzetbiztonságát, a kérelmező nem állhat
kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom vagy SIS-figyelmeztető jelzés hatálya
alatt, nem közölhetett hamis adatot vagy valótlan tényt az eljárás során, és nem lehet
büntetett előéletű (kivéve, ha az ehhez fűződő hátrányok alól már mentesült). A
kérelemhez a magyar kulturális ismereti vizsgáról szóló igazolást is mellékelni kell.
Az „legalább 5 éven át jogszerűen és megszakítás nélkül” feltétel azt jelenti, hogy az 5
éves időszak alatt legfeljebb 300 napot lehetett Magyarországon kívül tölteni, és
egybefüggően legfeljebb 6 hónapig lehetett távol.
Mit fogad el a hatóság biztos megélhetésnek?
Az EU tartózkodási kártya a legmagasabb szintű, határozatlan idejű magyarországi
tartózkodási jogosultságot biztosítja, ezért a kérelmezőnek azt kell igazolnia, hogy
Magyarországon olyan biztos egzisztenciát teremtett – vagy képes teremteni –, amely a
megélhetését hosszú távon, megnyugtatóan biztosítja. A hatóság a kérelmező előnyére
értékeli a rendszeres havi jövedelmet, ugyanakkor hátrányára szolgálhat, ha nincs olyan
magas összegű, tartósan rendelkezésre álló megtakarítása, amely a huzamos tartózkodáshoz
szükséges lenne. A gyakorlat szerint az egzisztencia vizsgálata túlmutat a napi
megélhetésen: a hatóság figyelembe veheti a saját tulajdonú ingatlant, egyéb vagyont
vagy vagyoni értékű jogot, illetve az anyagi ellátást biztosítani képes hozzátartozó
meglétét is. A döntés a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik.
A megélhetést igazoló dokumentumok köre széles lehet: hitelintézeti igazolás a
megtakarításról, a megélhetést biztosító magyarországi vagyon vagy vagyoni értékű jog
meglétét igazoló okirat, munkáltatói vagy adóhatósági igazolás a rendszeres jövedelemről,
külföldről folyósított jövedelemről szóló magyar hitelintézeti igazolás, illetve a
Magyarországon élő családtag eltartást vállaló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata.
A bankszámlán szereplő megtakarítás esetében a hatósági és bírói gyakorlat egyaránt azt
vizsgálja, hogy az valóban tartós – jellemzően legalább egy éve fennálló –, hitelt
érdemlően igazolt forrásból származó megtakarítást jelent-e, nem csupán a kérelem
alátámasztására, alkalomszerűen került-e a számlára. A bizonyítási teher a kérelmezőn
van: neki kell igazolnia jövedelmét, vagyonát és megtakarításait, valamint azok
eredetét és felhasználását.
Vonatkozó jogszabály: 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról. A fenti tájékoztatás általános jellegű,
egyedi ügyekben eltérő szabályok is irányadóak lehetnek – konkrét helyzet esetén
érdemes közvetlenül konzultálni.
Kérdése van az itt olvasottakkal kapcsolatban?
Konzultáció kérésee-mailben