A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:34. § (1)
bekezdése szerint a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a
házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
Amennyiben nem kötnek ilyen szerződést, és nem határoznak másképp, a házassági életközösség
időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn közöttük.

Mikor kezdődik a házastársi vagyonközösség?

A vagyonközösség legfontosabb eleme a kezdete, ez ugyanis a vagyonmegosztásnál kerül előtérbe.
A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől hatályosul. Az életközösség kezdete a
gyakorlatban nem feltétlenül egyezik meg a házasságkötés időpontjával: ha a felek már előtte
élettársakként együtt éltek, ennek az időszaknak a kezdete az irányadó. A házasulással
vélelmezni kell az életközösség létrejöttét. Életközösség akkor áll fenn a felek között, ha
érzelmi és gazdasági kapcsolatban is állnak, együtt élnek, közösen vezetik a háztartást,
akár közösen nevelik a gyermekeiket, és mindenki számára nyilvánvaló, hogy összetartoznak.

Mi a házastársi vagyonközösség lényege?

Mindaz, amit a házastársak a vagyonközösség ideje alatt szereznek, akár közösen, akár külön,
a közös vagyonukba tartozik, és mindkettőjüket egyenlő mértékben megilleti.

Mi tartozik a közös vagyonba?

A Ptk. 4:37. § (1) bekezdése kimondja, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a
vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön
szereznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a férj vásárol magának egy autót,
az a közös vagyonba fog tartozni, vagy ha a feleség munkájából jövedelme származik, az
olyan, mintha ketten kapnák a fizetést.

A Ptk. szerint a közös vagyonhoz tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, és a házastársak
közösen viselik a bármelyikük által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt
kötelezettségből eredő tartozásokat.

Mi tartozik a különvagyonba?

A Ptk. 4:38. §-a alapján a különvagyonhoz tartozik:

  • a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy;
  • a vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékozott vagyontárgy (például a
    szülőktől örökölt nyaraló), illetve a házastársnak nyújtott ingyenes juttatás;
  • a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (például egy
    írónő eladott könyveiből származó bevétel), kivéve a fennállás alatt esedékes díjat;
  • a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  • a személyes használatára szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy;
  • a különvagyonából szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Közös vagyon az a haszon, amely az életközösség fennállása alatt a költségek és a terhek
levonása után fennmarad.

Fontos szabály az is, hogy az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös
életvitelt szolgáló, szokásos mértékű tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után
közös vagyonná válik (például a meglévő saját TV helyett vásárolt új TV).

Miért érdemes előre tisztázni a vagyonjogi kérdéseket?

A házassági vagyonjogi kérdések legtöbbször a házasság végén kerülnek elő, és a felek ekkor
szembesülnek a szabályrendszer elemeivel. Ügyvédjelöltként a házasulni vágyó pároknak azt
tanácsolom, hogy előzetesen tisztázzák a vagyonjogi kérdéseket, és ne egy esetleges
vagyonmegosztáskor szembesüljenek a szabályok gyakorlati jelentőségével. Szakmai kérdésekben
keressék fel irodánkat!

Szerző: Borbély Eszter, ügyvédjelölt

Kérdése van az itt olvasottakkal kapcsolatban?

Konzultáció kérése
e-mailben